Innováció - sztráda a jövőbe!

Napjainkban világszerte tapasztalható tény, hogy az innováció és a tudás hasznosításának, terjesztésének fontossága a kormányzati politikák középpontjába került. Az unió tagállamai 2000-ben, a lisszaboni csúcstalálkozón ambíciózus célokat fogalmaztak meg, miszerint az EU 2010-re legyen a világ legversenyképesebb, legdinamikusabb, tudás-vezérelt gazdasága, álljon fenntartható gazdasági növekedési pályára, legyen képes több és jobb munkahely teremtésére és erőteljesebb társadalmi kohézióra. 2002-ben, az Európai Tanács barcelonai ülésén újabb, a lisszaboni folyamat megerősítését szolgáló döntést hoztak: az EU országok átlagában a GDP-arányos kutatás-fejlesztési kiadások 2010-re érjék el a 3 %-os arányt, s a ráfordítások kétharmada a vállalatoktól származzon.

A kutatás és kísérleti fejlesztés egyre nagyobb jelentőségű, ami elsősorban a gazdasági növekedésben betöltött szerepének a következménye.

Az Észak-alföldi Régió gazdasági teljesítményének alapproblémája az innovációs potenciál fejletlensége, a gyenge kereslet és a diffúzió, a tudásáramlás és a hálózati kooperáció problémái, a hídképző szervezetek hiánya, az alacsony hatékonyság és a szegényes információáramlás. Az innovációs sikerek nem kapnak megfelelő nyilvánosságot, a K + F életminőséget javító szerepének fontossága sem eléggé tudatos a térségi társadalomban. Igen sok, a régióban tevékenykedő társaság ma még képtelen arra, hogy gyorsan és eredményesen alkalmazkodjék a piacaikon bekövetkezett változásokhoz. Változatlanul a hagyományos innovációs- és technológia-stratégiákat követik, erőforrásaikat továbbra is saját technológia-készletük fejlesztésére összpontosítják, vagyis arra, hogy egyedi, minél inkább a maguk speciális igényeire szabott technológiákat állítsanak elő. A kkv-nál különösen alacsony az innovációs kultúra és aktivitás, s a témára vonatkozó kutatások kimutatták, hogy jelenleg nincsenek meg a természetes szakágazati klaszteresedési folyamat beindulásához szükséges feltételek.