A 2004. év végén elfogadott kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások gazdálkodását magas munkaerő és alacsony tőkeintenzitás jellemzi. Jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. Ez a tény önmagában természetes, de nemzetközi összehasonlításban a magyar kis- és a nagyvállalkozások közötti különbség jövedelmezőségi és egyéb versenyképességi feltételek terén is meglehetősen nagynak tűnik, és a rés inkább nyílik, mint záródik.
Magyarország és a régi EU-tagállamok kis- és középvállalkozásainak egyes minőségi jellemzőit összehasonlítva megállapítható, hogy míg a vállalkozások számát és a foglalkoztatásban betöltött szerepét tekintve a magyar kis- és középvállalkozások nem mutatnak jelentős eltérést a régi tagállamokhoz képest, addig jelentős elmaradások figyelhetők meg a jövedelemtermelésben és az exportban.
Miért éppen az innovációs potenciál felmérése? „Az egyre élesedő piaci verseny a hatékonyság növelésének követelményét támasztja a gazdaság minden szereplőjével szemben. A fejlett országokban a termelékenység növekedése döntően a kutatás és az innováció valamilyen formájának köszönhető. A változtatás, a megújulás létfontosságú a vállalatok versenyképességének növelésében, az exportképesség javításában, a foglalkoztatottság biztosításában, a szolgáltatások színvonalának emelésében, egyszóval a társadalmi jólét megteremtésében.”( KSH – Innováció 2004, Budapest 2006)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.